Írta: Petrus; eredetileg megjelent: 2021. szeptember 20., LFG A Green Ronin mindig is azon szerethető, közepes méretű játékfejlesztő és -kiadó stúdiók közé tartozott, amelyik kevés számú, de szolíd, stabil, megbízható kiadvány-struktúrával rendelkezik, több lábon áll, ami megfelelő anyagi stabilitást biztosít a számukra, és nem elefántcsont toronyból figyelik a rajongóikat, hanem egészen emberközeli szinten lehet összefutni velük a fórumokon, online, vagy az élő összejöveteleken. A kiadványaik remek hozzáadott minőségükről híresek, és (egyelőre) nem kívánnak lemondani a szerepjátékok fő csapásirányának számító, ma már talán ósdinak tartott (más szóval: bevált és bizonyított) tervezési elveikről, így a játékosok akkor is tudhatják, mire számítsanak, ha netán új utakra kalandoznak.

Írta: Petrus (v1.2, 2022); eredetileg megjelent: 2016. szeptember 20-22., LFG 1. rész, 2. rész, 3. rész Bár a játékairól lehet vitázni, Monte Cook korosztályunk (csak 6 évvel idősebb nálam) egyik legismertebb játéktervezője, akiknek olyan ismert és milliók által játszott rendszerek és világok fűződnek a nevéhez (egyedül, vagy többekkel együtt), mint a D&D, az Exalted Might, vagy a Planescape. Megítélése és tevékenysége szerepjátékos nézőponttól függően többféle is lehet, de az például vitathatatlan, hogy a D&D 3.

Írta: Petrus; eredetileg megjelent: 2014. június 2., LFG “Today is a repeat of yesterday. Tomorrow will be a repeat of today. This mundane cycle known as life has made the world seem stagnant. Who could have suspected that the world has been so horribly twisted?” Fél éve is meg van már, hogy bemutattam két különleges japán szerepjátékot, a Tenra Bansho Zero-t és a Golden Sky Stories-t, és most egy újabb, szintén a felkelő nap országából származó játékot vettem elő.

Írta: Petrus; eredetileg megjelent: 2013. november 26., LFG “Egy bizonyos városban… Csak egyetlen vasúti vágány halad rajta keresztül. Egy két kocsiból álló szerelvény jön minden órában és ennyi. Az állomással szemben boltok sorakoznak, ahol soha nem látni senkit sem. A városka legtöbb útja olyan keskeny, hogy még autóval sem járható. Ezek többsége le sincs aszfaltozva, inkább csak nyulak és macskák járnak rajtuk, mint emberek. Erre és arra nézve széles mezőket láthatsz.

Írta: Petrus; eredetileg megjelent: 2014. június 24., LFG Bevezető A japán RPG-ket bemutató, most már úgyszólván sorozattá bővülő ismertetők következő darabja a szobalányok és komornyikok, uraságok és udvarházak titokzatos, kalandokkal és rejtélyekkel teli világába kalauzol minket. Amikor megérkezett a könyv, ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy lőjek egy szelfit vele, de aztán felülkerekedett a józan ész, hiszen kiskorúak is olvassák ezt az oldalt és bennük visszafordíthatatlan szellemi károsodásokat okozott volna, ha azt látják, amint egy szakállas bácsi csókra nyújtott szájjal hempereg az ágyában egy könyvvel, aminek a címlapján vidám, mosolygós szobalányok láthatók…

Írta: Petrus; eredetileg megjelent: 2016. július 13., LFG Poszt-apokaliptikus világokból akad már elég a szerepjátékos palettán, fantasy-ből pláne Amazonaszt lehetne rekeszteni, sőt, poszt-apok fantasy is van már szép számmal, mégis viszonylag kevés játék foglalkozik a világégést megelőző rövid időszakkal. Talán, mert nehéz összehozni az elkerülhetetlenül bekövetkező pusztulást és a szerepjátékok általános heroizáló karakterképét. “Miért harcoljak egy olyan világért, ami menthetetlenül el fog pusztulni?”, kérdezheti sok játékos, és a karaktereik is ennek megfelelően unott alakok lesznek, akik megpróbálják a lehető leghatékonyabban kihasználni a hátralévő időt, ami gyakran általános harácsolásba és a játékrendszernek az átlagemberek felett nyújtotta hatalmával visszaélve akaratlanul is egyfajta antiheroikus, kínosan vicces hedonizmusába torkollik.

Írta: Petrus; eredetileg megjelent: 2013. november 21., LFG a “Hyper-Asian” technomágikus fantasy szerepjáték Ha Japánra gondolunk, elsőként olyasmik jutnak az eszünkbe, hogy manga, anime, moe, tsundere, karate, szamurájok, ninják, szusi, csápos hentai, “kamehame!”, óriás mecha robotok, idióta show műsorok. A japán kultúrából általában véve is csak ezeket ismeri az átlag közönség, pedig ez a Magyarországnál alig négyszer nagyobb, de közel 130 milliós ország rendkívül termékeny kultúrális szempontból. Ha csak az irodalmat nézzük, sok tízezer aktív író próbálja eljuttatni a munkáit közönségéhez, amelynek az általunk ismert könyv, vagy képregény formája csak egy része a különféle módoknak (vannak például előfizethető, telefonra mondatonként érkező novellák és regények, vagy szórólapokon, reklám prospektusokon részenként megjelenő írások, amelyek arra ösztönöznek, hogy a többit is szerezd meg).