Rifts World Book 12 - Psyscape

Legújabb világkönyvével Siembiedának és csapatának, sikerült valami egészen meglepőt alkotnia. Ezt már csak a tartalom miatt is mondhatom, mivel nem csak a várva várt pszionikus “birodalmat” és lakóit találhatjuk meg a leírások között, hanem egy fontos kiegészítést is fellelhetünk a 11. világkönyvhöz. Hogy ezt anno miért hagyták ki abból a könyvből, nem tudni. Pedig igazándiból oda illenék… Na mindegy. A másik meglepő dolog, amivel a régebbi Riftses kiegészítőknél nem találkozhattunk, az az igen változó színvonalú grafikus ábrázolásmód. Sajnos ebben a könyvben sok olyan rajz megtalálható, ami nagyon nem illik a Palladium kiadványokhoz. Remélem nem ez lesz az új grafikai irányvonal.

Az előszóban, zanzásított formában, a hátsó borítóra rányomott információkat olvashatjuk újra, valamint Kevin Siembieda bemutatja új munkatársait, akik közül jó néhánnyal még találkozhat a vaskos pénztárcával rendelkező játékos a későbbi alkotásokban.


Erin Tarn szokásos beköszönőjét olvashatjuk ezek után, melyben egy legendáról beszél igen nagy lelkesedéssel. Ez a legenda pedig nem más, mint maga Psyscape. Meglepően hosszúra sikeredett ez a bevezetője a hölgyeménynek, de így legalább jó pár információmorzsát csippenthet fel az érdeklődő. Igaz a bevezető elég régen íródott: 90 P.A. környékén. Ezt követően már egy frissebb levelét olvashatjuk, melyet kedvenc cimborájának Platonak írt 105-ben. Egészen érdekes dolgokat tartalmaz ez a levél. A részleteket itt inkább nem ismertetem.

Ezt követően egy olyan területét fedezhetjük fel Észak-Amerikának, melyet a szerzők is csak ajánlanak. Ha a játékosok nincsenek oda a durva és kemény horrorisztikus elemekért, inkább ne is vegyék bele a világképükbe. Mellesleg az előbbi mondat nagyjából fedi a szerzők véleményét, mivel szerintük is egy kicsit durvára sikeredett. Akinek nincsenek ilyesfajta félelmei, esetleg csak kíváncsi, az egy nem túl hosszú novellácskát olvashat egy koalíciós elit egység pusztulásáról. A terület ahová tévedtek “hőseink” a Mágikus Zóna belsejében található. A területet egy eszméletlenül erős idegen intelligencia uralja: Nxla a lelkek betakarítója. Követőiről (a betakarítók) és kreatúráiról (akik lelkét elrabolták) sok-sok érdekességet olvashatunk az elkövetkező néhány oldalon. A betakarítók (Harvester) egy elfeledett útját járják a hullamágiának (nekromancia). Uruktól kapják hatalmukat és hozzá is küldik a lelkeket ezek a nekromanták, akiket szerencsére TILTOTT indítani mint játékos karaktert. A lelketlen xombik (Soulless Xombies) igen kemény gyerekek. A más nekromanták által létrehozott zombik százaiból akár egyedül fasírtot csinálnak. A folyamat, amely során ilyenné válnak az emberek (D-beek, egyebek) szerencsére visszafordítható, de őrült veszélyes. A pontos procedúra ismerete (minden Psyscapeben élő ismeri) és rengeteg mágikus energia szükséges hozzá, na meg persze a felszabadításra váró lélekhez tartozó test. Ezt a fejezetet magának az idegen intelligenciának a bemutatása zárja. Azért az az idegen I.Q. akinek 113000+1d4100000 M.D.C.-je van 21000+2d410000 P.P.E.-vel az már nem piskóta. De vannak azért gyengéi is…

A következőkben már magáról a legendáról, Psyscape-ről olvashatunk. Kezdésként rögtön egy nagy titkot ismerhetünk meg az itt megbújó nexusról; ő ugyanis Psynex, az “élő” nexuspont, aki minden körülötte élő pszíker tudását és erejét megnöveli, valamint védelmezi is a területén szorgoskodó lények hadát. Mellesleg normál nexuspontként is üzemel mindezek mellett.

Ezután következik a város bemutatása. Ez a város azért megy amúgy legendaszámba, ugyanis akárki nem találhatja meg. Csak azok a lények fedezhetik fel, akik valamilyen szintű pszionikus tudással rendelkeznek. A várost ugyanis egyfajta átláthatatlan ködfelhő óvja a vizsla tekintetektől, valamint a város védereje, akik minden óvatlanul a ködbe tévedő személyt elriasztanak. A város, Psynex által, összeköttetésben van az asztális térrel, így onnan is megközelíthető. Ennek a kettősségnek köszönhetően minden a városon kívülről érkező fizikai támadás eredménytelen. Hogy kárt tehessenek az itt élőkben és a városban, a támadóknak előbb át kellene juniuk a ködön és a védelmi állásokon, vagy az asztrális térből kéne támadniuk, de azt meg Psynex úgy is szemmel tartja… Helyileg a város a régi Ohio állambeli Dayton mellett található. Megismerhetjük az itt lakók faji és hivatásbeli eloszlását. Megtudhatjuk mitől mások az itt képzett illetve itt élő pszíkerek, és milyen különleges képességeknek vannak birtokában(a pszíkerségen kívül persze). Ezt az ismertetőt a város nagyobb intézményeinek bemutatása zárja.

A következő fejezet magával a pszionikával foglalkozik. Az alapkönyvben leírt pszionikával foglalkozó szabályok részletesebb elmagyarázását követően a lényegre térnek a könyv szerkesztői. Új pszonikus képességek ismertetése következik, ez 28 új képességet jelent: 2 új gyógyító, közöttük egy mágiahasználók számára nagyon hasznos alkalmazást (P.P.E. visszaállítása), 7 fizikális, közöttük öt telekinetikus erő, 9 érzékelést segítő, valamint 10 új szuper pszí alkalmazást. Olvashatunk még az agyszívók különleges alkalmazásairól is.

A pszionika megújhodását a “hivatások”, közöttük régiek és újak, bemutatása követi. Elsőként az enyhén piromán hajlamúak kedvence, a gyújtogató (burster) kacsint vissza ránk a könyv lapjairól. Őt az Afrika könyvben már megismert agyszívó (mind bleeder) követi, majd a jó öreg agyolvasztó (mind melter) kerül terítékre.

Ezek után jön az első új karaktertípus, a nega-psychic. Ő egy olyan személy, aki teljesen elzárkózik a természetfelettitől, és ennek az elzárkózásnak (tagadásnak) következtében elég komoly változásokat képes előidézni környezetében. Ugyanis elég komolyan blokkolja a varázslatok létrejöttét és kergeti őrületbe a mágia felhasználóit ezáltal. A pszí druida (psi-druid) a különleges adottságait a természet megértésére és a vele való harmónikus életre használja fel. Mint afféle druida, egész jól megérteti magát az állatokkal is. Őt minden besurranó játékos álma, a pszí szellem (Psi-ghost) követi. Bármikor molekuláikra bomolhatnak, majd újra összeállhatnak. Azt hiszem ennél több már nem is kell egy besurranónak. A pszí nullázó (psi-nullifier) sokban hasonlít a negapszíker társához, bár ő nem annyira hatékony a mágia blokkolásában (azért így sem lebecsülendő), ellenben nagyon hathatósan kizár minden pszí alkalmazást egy területről, ha úgy akarja. A pszívadászok egy módosulatával találkozhatunk ezután a könyv oldalain (szerencsére csak ott). Ők a pszí gyilkosok (psi-slayer). Olyan személyek, akik ereje megegyezik az agyolvasztókéval, ellenben őket inkább a nyomkövetésre és a gyilkolásra képezték ki. Ugyanúgy varázserővel táplálkozik, mint a pszívadász (psi-stalker) és érzékszervei is majdnem olyan jók. Nagyon komoly és erős speciális pszionikus képességei révén nem nagyon akad legyőzőre az orvgyilkolás területén. Talán a Sunaj orvgyilkosok, Splynncryth kedvencei, jobbak csak náluk a Földön. A pszí technikus (psi-tech) a teknomanta (techno-wizard) pszichikus megfelelőjének tekinhető. Az általuk kreált cuccokról a könyv végén lehet olvasni. Ha akarják eggyé válhatnak bármely járművel melyben utaznak, így sokkal jobb eredményeket hozhatnak ki belőlük (jobb harci és pilóta értékek). Utolsó előtti versenyzőnk egy misztikus csoport tagja, a pszí harcosoké (psi-warrior). Minél magasabb szintre jut a tapasztalás útján, annál keményebb harcossá válik, bár induló képességei sem csekélyek… Utolsónak maradt az egyik legritkább és igen veszélyes karaktertípus, a rázó (zapper). Ők teljes uralmuk alatt tartják a telekinetikus energiákat, valamint az elektromosságot. Általában ez utóbbit használják és különleges képességeik is inkább az elektromossághoz, valamint az energiához kötődnek (fele sérülés az energiafegyverek minden típusától és még a villámok sem sebzik).

A karaktertípusok bemutatása után egy érdekes élvezeti cikkre terelődik a szó, mégpedig a pszí kólára. Ennek a löttynek a nem pszionikus személyekre csak élénkítő hatása van, míg a pszíkereknek az erejét nem kis mértékben növeli. Mértéktelen fogyasztása, mint minden stimulánsé és drogé, komoly mellékhatásokkal járhat. Áruk és legalitásuk egyaránt bemutatásra kerül. Valamint ezt is, mint mindent ami jó, hamisítják. Vigyázzatok tehát mit itattok a karaktereitekkel!

Ezután egy kisebb szörnyológia (monsters manual) következik, ahol minden szörnyűség aktív pszíhasználó és egyikük sem szép vagy jó. A fejezet végén plussz információkhoz juthatunk a sárkányok viselkedését és szokásait illetően.

A következő fejezetben nyolc különféle, akár játszható D-beet találunk részletes leírások és rajzok kíséretében. Ezek közül van amelyik kegyetlen vadász (Lanotaurnak hívják és a predátorokhoz hasonlatos vadász, igaz kicsit dinoszaurusz beütésű), vannak kellemes, nevetséges figurák (power-leech, minden energiát kiszívnak az aksikból, és energiatelepekből, majd jóllakottal horkolnak), meg persze gonosz lények is (pl.: demon-dragonmage, psi-goblin, valamint egy farkasemberhez hasonlító dög és egy kristály sárkány).

Elérkeztünk hát ahhoz a fejezethez, ami érzésem szerint a CS világkönyvhöz tartozik. Itt a Koalíció és a pszionika kapcsolatáról, a rettegett koalíciós pszí ezredekről, kiképzésükről, típus szerinti eloszlásukról és módszereikről ejtenek szót az alkotók.

Az utolsó fejezetbe pedig megismerhetjük a pszionikus technológián alapuló kreálmányokat és mellékhatásaikat. Ezeken kívül a technomanta cuccokból is kapunk nem keveset. Ezeknek az előnye, hogy pszíkereknek készültek, így I.S.P.-vel is működtethetők. Mind ezek, mind pedig a pszionikus beültetések és technikai cuccok igen megdobják az erejét egy erre alapuló csapatnak.

Végül a könyvet egy jókora térkép és a szintlépési táblázatok sorai zárják.


Utószóként csak annyit fűznék a könyvhöz, hogy a pszíkerek hatalma végre kiteljedett és egésszé vált. Most már bátran belevághatnak a kalandokba az őket favorizáló játékosok. Az új és a régi pszí erőkkel felvértezve már eséllyel szállhatnak szembe eddig legyőzhetetlennek hitt ellefelekkel is. Azért egy nagyobb hatalmú ley vonaljáróval, esetleg szörnnyel ne nagyon álljunk le kötözködni magunkban ezután sem.