Rifts Sourcebook 3 - Mindwerks

Mivel Petrus valamiért nem tartotta érdemesnek ezt a könyvet egy külön ismertetőre, végül elszántam magam (azért nem volt olyan nehéz :-)) és megírtam én. A 112 oldalas iromány - és ezt tapasztalatból mondom -, a Triax könyv nélkül is jól használható egy Németországot nem érintő, “vadeurópai” kampányban. Az előszóban Siembieda azt állítja, hogy a Mindwerks a Triax könyv kiegészítője: szerintem inkább fordítva igaz. Ebben a könyvben sokkal több hasznos világinfó van, ami nélkül a másik robotjai meg miskulanciái szvsz nem sokat érnek.

A címadó Mindwerks komplexumot a könyv első harmada tárgyalja. Ezután afféle vegyesfelvágottat kapunk, majd a 88. oldalon egy új ország, a Tarnów Királyság leírása következik. A könyvet egy hasznos térkép-gyûjtemény zárja.

A Mindwerks cég eredete a Pre-Rifts idők ködébe vész, ma az NGR leginkább csak legenda és szóbeszéd révén ismeri. Tény, hogy valami (valaki) fegyverekkel, sőt kibernetikus eszközökkel támogatja a brodkil hordákat. Történetek szólnak még egy lényről, aki a _Halál Angyalá_nak nevezi magát, és embertelen kísérleteket hajt végre a kezei közé került szerencsétleneken. De ennél sokkal vadabb mendemondák is terjengenek. A könyvben természetesen a valódi sztori is szerepel, mely nem is olyan meglepő. Még a Rifts világában sem mindig a legfurcsább lehetőség az igaz. :-)

A Mindwerks sokkal többet tud kihozni az MOM technológiából, mint amit egy standard gyogyós karakterbe beépítenek. Itt szabályokat kapunk a nem-emberi lények MOM-kompatibilitásáról, mellékhatásokról (ezek nem csak szellemiek, de fizikaiak is lehetnek, és igencsak durvák). Egyenként le vannak írva a fizikai MOM implantok (nem egzaktul, de körülbelül ezek összesége adja ki a standard gyogyóst). Érdekes még az agyprogramozás, mellyel egy karakter fejébe plusz képzettségeket lehet beültetni. A klasszikus cyberpunk “képzettség-programokkal” ellentétben ez az eljárás veszélyes, könnyen bele lehet őrülni, és még csak nem is cserélhető chipeken van a cucc, hanem bizony beleégetik a szürkeállományba.

A legérdekesebbek természetesen az ún. _pszinetikus implant_ok. Ezek új pszí képességeket adnak, vagy normál karaktereket ruháznak fel némi pszí erővel. A legdurvábbak azonban azok, melyek egy meglévő erőt hoznak korábban elképzelhetetlen szintre: például hatodik érzékkel lehet csapdákat érzékelni, vagy telemechanikával gépeket távirányítani (ez utóbbi a Psyscape könyv óta ugyan nem olyan nagy dolog, de hol volt az még ekkor). Gyakorlatban nagyon rosszul használhatónak tartom a frappáns és tömör “T.W.-force field auto-defense” névre hallgató implantot: ez automatikusan 20 M.D.C./szint védelemmel látja el a karaktert, ha támadás éri. Eddig tök tápos lenne, de 20 I.S.P. pontba kerül, és aktiválódását nem lehet megakadályozni! Azaz 3-4 eset után a fickó elméje olyan üres, mint egy agyhalott brodkil kiborgé :-)

A Mindwerks robotok többsége a Skelebothoz hasonló, MI-vezérelt automata egység, csak egy típus tartozik az ember által vezérelt óriásrobotok közé, azzal is igen korlátozott mennyiségben rendelkeznek. Egyik típus sem eladó, csak saját védelmükre gyártják őket. Hiányosság, hogy a robotoknak csak P.S. tulajdonságuk van. Az első forráskönyvben nem okozott nehézséget I.Q.-tól kezdve az összes releváns képességet leírni minden robotnál, akkor innen miért maradt ki?

A cég fegyvereket is gyárt, de kizárólag brodkil méretben, amik emberi kézbe véve elég nehezen használhatók.

A Mindwerks laboratóriumaiból különféle kiborg és gyogyós O.C.C.-k kerülnek ki. Foglalkoznak a standard típusokkal, de csak náluk vannak Null pszíborgok (fél-konverziós borgok, némi pszí-semlegesítő képességgel és mentális védelemmel), Ekto-utazók (paralízises lények, akik képesek egész életüket testen kívül tölteni, illetve egy ektoplazma-testben akár a fizikai világban is tevékenykedni), Pszinetikus gyogyósok (értelemszerően pszinetikus implantokkal ellátott gyogyósok, bár egy standard gyogyósnak is lehet egy darab ilyenje - a kétféle implant mértéktelen keverése azonban villámgyorsan leépíti az emberi elmét), valamint Pszí-vérebek (MOM implantált pszí-vadászok, leépült szellemi képességekkel, erős állati ösztönökkel). A könyv szerint pszí-kutyából is lehet véreb, de az újabb könyvek szerint érvényes világképben ennek nincs sok értelme - mit keresnek Európában pszí-kutyák?

A vegyesfelvágott részben új R.C.C.-k és szörnyek találhatók, köztük az Azverkan lovagok, akik az első Anglián kívüli európai lovagrendet alkotják (rusnya idegen humanoidok, látják az aurákat). A sárkányfiókához hasonló stílusban lehet játszani a Lycanmorf nevû alakváltóval, melynek akár 600 M.D.C. pontjához és 50-es szupernaturális erejéhez teljesen naív, gyerekes látásmód tartozik. A Seeker nevû primitív óriásban egyáltalán nem látok fantáziát. Az Ugakwa felfedezők különféle hi-tech ketyeréik miatt érdekesek, melyek szintje némely téren a Triaxot is lesöpri a színről (pl. erőterek), és a legtöbb karakter számára szvsz sokkal hasznosabbak, mint a német monstrumok. A Srynn kannibál igen brutális és nehezen kezelhető karakter, de véleményem szerint még használható. Végül újra leközölik a _Simvan_t, némi plussz infóval, ami Európára vonatkozik, és adnak egy NPC fajt, az igen erős _C’ro Démonmágus_t. (Mondjuk szvsz nem sokkal erősebb, mint a Psyscape könyvből a démon-sárkánymágus, ami játszható, igaz, hogy induló karakterként nem kapja meg a felnőttek teljes erejét. De ezt a “későbbi könyv táposabb” tendenciát amúgy is jól ismerjük…)

A szörnyek némelyike igen bizarr, főleg a “Mega-foot maztica” (ld. balra), de ez még semmi a Génszabászok egyes kreatúráihoz képest. A Génszabászok szuperfejlett idegen lények, akik ismeretlen okból sorra gyártják a furábbnál furább kreatúrákat, mint a háromfejû farkas vagy a hatkarú szörny-brodkil.

Külön fejezet foglalkozik a Fekete-erdővel, melyből igazán csak a gonosz ezeréves fát (Millenium Tree) érdemes kiemelni. Ezt a képződményt Newton Ewell remekül megrajzolta (ld. jobbra; a kép előterében egy Génszabász és háromfejû farkasa látható). A fa különféle üregeiből el lehet jutni Wormwoodra, Phase Worldre, Afrikába, Indiába vagy a Yukatán félszigetre is. Már ha valaki túljut a fa környékén élő szörnyek seregén (esetleg maga is szörny).

Vannak itt még mindenféle hiánypótló izék Dél-Németországról, Victor Lazlo második leírása (az első az Afrika könyvben volt, én semmi változást nem vettem észre ahhoz képest), és egy-egy monstrum harci gépezet a Gargoyle és a német seregnek. Közös pontjuk, hogy egyik sem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, inkább csak golyófogók.

Ezzel eljutottunk a Tarnów Királysághoz, mely a fórumon is kiváltott már némi értetlenséget. Tudniillik ez a kis emberi királyság a Brodkil territóriumba (nem szívesen használom a “Birodalom” szót, bár a könyvben így szerepel) ékelődik be, mégis él és virul. A tarnówiaknak van valami különleges erőforrásuk, mellyel könnyedén képesek M.D.C.-anyagokat létrehozni (pontosabban közönséges anyagokat átalakítani). A titkokat most nem lőném le, de érdekes történetet lehet belőle kerekíteni, ha valaki szereti a nagyszabású meséket. A koncepció ott hibás, hogy ez az eljárás csak néhány éve létezik, míg az ország sokkal régebbi. Hogyan vészelték át mostanáig? Ami a harci gépeiket illeti, a többség mondjuk “elmegy” (a Sting-ray könnyû szervopáncél kimondottan tetszik), de a Gargoyle Stopper robot tiszta nevetség: a 4 méter hosszú kéziágyúja egyes lövéssel teljes 3d6 M.D. pontot sebez. Tény, hogy a mega-sebzések általában nincsenek jól kalibrálva az egész rendszerben, de ez szerintem az abszolút csúcs. Azaz mélypont… A tarnówi hajók sokkal szimpatikusabbak, és egész jól használhatók.

Végül a már említett térképek, sorban: Németország, Európa emberi államai, Európa nonhumán államai, a Fekete-erdő, Pre-Rifts Európa (jelölve a tenger által elnyelt területek, mondjuk a mediterrán partvonal nem egyezik az Afrika könyvben látottakkal), a Brodkil “Birodalom”, és a főbb Ley Vonalak térképei.